Blokkszerű kezelés: ugyanazzal a szerrel 2-3 alkalommal, egymás után elvégzett kezeléssor
Deszikálás: a kultúrnövény érésgyorsítása, célja, hogy betakarításig csökkentse a szemek nedvességtartalmát (napraforgó, repce)
Dózis: az a növényvédő szer mennyiség, amelyet egységnyi területre vagy egységnyi vízmennyiségben ki kell permetezni (liter/hektár, 0,5%)
Egérfüles állapot: almatermésűeknél a rügyfakadás utáni fejlődési állapot
Egyszikű gyomok: fűféle gyomok (pl. kakaslábfű, fenyércirok, tarackbúza)
Esőállóság: a megadott időértéken túl hullott csapadék a szer hatékonyságát nem csökkenti
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: az az időtartam napokban, amelynek az utolsó permetezés és a szüret/betakarítás között el kell telnie.
Felszívódó (szisztémikus) szer: a növénybe beszívódó készítmény, hosszú tartamhatású, a növényre kell permetezni, majd a növénybe mindenhová eljut.
Gyertyás hajtás: fertőzött rügyből fejlődött lisztharmatos almahajtás
Gyomelnyomó képesség: a kultúrnövény bizonyos fejlettség után beárnyékolja a talajt, ill. fölébe nő a gyomoknak, amelyek így nem kelnek ki, vagy fejletlenek maradnak.
Gyomorméreg: rovarölő szer, amely hatását akkor fejti ki, amikor a kártevő a lepermetezett növényi részt megeszi.
Gyümölcskötödés: a gyümölcsök sziromhullás utáni állapota, amikor a megtermékenyített virágokból kialakulnak a gyümölcskezdemények.
Hőmérsékleti optimum: a növényvédelmi kezelésre legalkalmasabb hőmérséklet, a hatékonyság ilyenkor a legjobb. Értéke általában 10-25 fok.
Imágó: a rovarok kifejlett, felnőtt alakja. Molyok esetében repülő alaknak hívják.
Keverési sorrend: töltsük fel félig a permetlétartályt! Keverjük be a DG/WG és WP formulációjú szilárd készítményeket. Ezután töltsük 3/4 részig a tartályt, és öntsük bele a EC, SC szereket. Legvégül a tapadásfokozót és az adjuvánst adjuk hozzá. Háromnál több hatóanyag összekeverése nem javasolt.
Keverhetőségi próba: a növényvédő szerek keverhetőségét ellenőrizhetjük, ha kevés vízben mindegyikből feloldunk egy kis mennyiséget. Ha a szerek nem keverhetők, a folyadékban szilárd részecskék képződnek (kicsapódás)
Kétszikű gyomok: széles levelű gyomok (pl. galaj, acat, libatop, csattanó maszlag)
Kuratív: gyógyító védekezési mód, amikor a már beteg növényt kezeljük. A kezelés hatására a betegség nem terjed tovább, a növény meggyógyul.
Magról kelő gyomok: magról csírázó és kelő gyomok, amelyek elpusztításuk után nem hajtanak újra
Mikrokapszula: a hatóanyagot olajcseppekbe zárják, így hatástartama nő, jobban tapad a növény felületén
Nemzedékszám: megmutatja, hogy hányszor szaporodik egy évben az adott kártevő
Permetezési forduló: két permetezés között eltelt időszak napokban kifejezve. Általában gomba- és rovarölő szereknél használatos fogalom. Kontakt szereknél rövidebb, felszívódóknál hosszabb. Intenzív növekedési időszakban, csapadékosabb időjárás esetén gyakrabban permetezünk, ilyenkor a permetezési forduló rövidebb.
Perzselés: a növény bizonyos részeinek elbarnulásával, elhalásával stb. járó tünet. Csak helyileg jelentkezik, nem terjed tovább.
Piretroidok: tartamhatás nélküli, széles hatássprektumú, gyors hatású, kontakt rovarölő szerek
Rejtett életmódú kártevő: Olyan kártevő, amelyik a növények belsejében él, ott károsít, és a rovarölő szerek közvetlenül nem érintkeznek vele. Ellenük megelőző jelleggel kell védekezni, illetve jól gázosodó vagy felszívódó szert kell használni.
Repellens hatás: a növényvédő szerek riasztó hatása, ami a permetezés után a rovarokat bizonyos ideig távol tartja a növényektől. Ilyen hatása van pl. a piretroidoknak, kénnek.
Szerrotáció: a különböző típusú, hatásmódú szerek egymást váltó felhasználása
Szinergizmus: két vagy több növényvédő szer együtt alkalmazva egymás hatását erősíti
Taglózó hatás: azonnal ölő hatás a kijuttatás idején jelenlévő kártevők ellen
Tarlókezelés: a kultúrnövény betakarítása után a tarlón kihajtó gyomok elleni vegyszeres gyomirtás
Tartamhatás: A növényvéső szer a kezelés után még hosszabb ideig megvédi a növényt a betegségektől vagy kártevőktől.
Vízkeménység: a növényvédő szerek hatóanyagait megkötik a víz keménységét okozó anyagok, ezért a kemény vízben feloldott készítmények elveszíthetik a hatékonyságukat.
Vízoldható granulátum WG, DG: Ún. nescafé jellegű oldódással rendelkező szilárd növényvédő szer. A félig feltöltött permetlétartályba beöntve magától és gyorsan feloldódik. Sosem szabad belőle törzsoldatot készíteni, mert akkor eltömi a permetező fúvókáit.
Antagonizmus: két vagy több növényvédő szer együtt alkalmazva egymás hatását lerontja, gyengíti
Adjuváns: a növényvédő szereknek segít átjutni a növényeket borító viaszrétegen és segít bejutni a növényi szövetekbe
Törzsoldat: a por alakú (WP) növényvédő szert előbb kisebb mennyiségű vízben feloldjuk és azután töltjük bele a permetlétartályba.
Rezisztencia: a gyomok, korokozók, kártevők körében kialakult ellenállóképesség, ami a vegyszer csökkent vagy teljes hatástalanságát eredményezi.
Megelőző védekezés: (preventív) megelőző védekezés, amikor a megbetegedés előtt egészséges növényt kezelünk
Méhkímélő technológia: Rovarölő kezelés, amely a méhekre mérsékelten veszélyes készítményekkel végezhetünk a csillagászati naplemente előtt 1 órával egészen 24 óráig.
Kontakt növényvédő szer: a kártevőnek, korokózónak érintkeznie kell a szerrel, tartamhatása rövid, a permetezés után hullott csapadék lemossa
Évelő gyomok: föld alatti növényi részekből kihajtó gyomok, amelyek föld feletti részük elpusztulása után újrahajtanak. Ellenük csak levélen keresztül felszívódó szerek hatékonyak.
Bemosó csapadék: a vetés után, kelés előtt használandó gyomirtó szerek (amelyek csak vízben feloldva hatékonyak) hatáskifejtéséhez szükséges, 2 héten belül egyszerre lehullott csapadék vagy öntözés 15-20 mm
Bedolgozásos gyomirtás: a kultúrnövény vetése előtt a talajra kell permetezni a gyomirtószert, majd 1 órán belül kombinátorral vagy tárcsával a talajba kell bedolgozni