Miért barnul a tuják lombja? II. rész

A tujafélék barnulását, lombelhullását betegségek és kártevők is okozhatják. Előző cikkünkben a tuják környezeti igényével, valamint a vízhiány tüneteivel foglalkoztunk. A leggyakoribb kórokozók jellemzőit, a lehetséges védekezési módokat pedig a következőkben ismerheti meg.

A kórokozók fertőzéséhez, felszaporodásához tartósan nedves, magas páratartalmú körülmények szükségesek. Az esti és éjszakai esőztető öntözés során a lomb órákig vizes marad, nem szárad fel, a gombaspórák csírázásnak indulnak és fertőzik a leveleket. Reggeli vagy kora délelőtt alkalmazott öntözésnél a lombozat gyorsan felszárad, így nem történik meg a fertőzés. (ez gyep esetében is így van!) Gyakori eset, hogy a kertet magas sövény vagy tömör falból készült kerítés szegélyezi, az öntözés után keletkező vízpára nem tud a kertből kiszellőzni, a vízpára a kert valamennyi növényére harmat formájában kicsapódik. Következményként a vizes lombfelületen megjelennek a gombabetegségek.

TUJAFÉLÉK GYAKORI BETEGSÉGEI

A tuja hajtásvégi leveleitől kiinduló sárgulást, majd elhalást a kabatinás betegség okozza. Az elhalt rész az egészséges résztől élesen elhatárolódik. Kora tavasszal jelenik meg a kártétel, a fertőzött hajtásokban májustól fejlődnek ki és fertőznek a gomba spórái. A fertőzött hajtásvégek májusig végzett levágásával és összegyűjtésével a járvány csökkenthető. Súlyos esetben májustól júniusig 2-3 alkalommal válhat szükségessé –elsősorban csapadékos időjárásnál- foltbetegségek elleni gombaölőszeres (amistar, score, dithane, topas) permetezés 7-10 naponként. Kalcium- és magnéziumhiányos talajokon szokott erős fertőzés megjelenni, ezért a tujafélék éves tápanyag ellátásánál ezeket az elemeket is pótolni szükséges.

A didimaszcellás pikelylevél barnulás, hajtáselhalás betegsége már kora tavasszal megtalálható, a hajtásokon kezdetben csak egyes pikkelylevelek sárgulnak, halnak el, később az egész hajtás elszárad. Általában a fa alsó hajtásain jelenik meg először. A gombafertőzés a fertőzött hajtások levágásával és megsemmisítésével lassítható, megállítható. A gombaspórák kiszóródása májustól októberig figyelhető meg, ezen időszak alatt válhat szükségessé a gombaölőszeres lombkezelés, különösen csapadékos időjárás esetén a kabatinás betegségeknél ajánlott szerekkel.

Medencével vagy tóval rendelkező kertekben a vízfelület közelében a tujaféléken és fenyőknél gyakran fellép a botrítiszes hajtáselhalás betegség: a fiatal hajtások hirtelen lefelé görbülnek, elhalnak, ritkán szürke gombabevonat figyelhető meg rajtuk. A már fásodott részeket nem támadja meg. Kifejezetten tartósan párás körülmények mellett tud csak a gomba fertőzni. Védekezésnél a károsodott hajtásvégek lemetszése mellett a botrítiszes betegségek elleni gombaölő szeres (amistar, chorus, teldor) permetezések ajánlottak.

Az utóbbi években jelent meg hazánkban az elsősorban rendszeres öntözés nélkül nevelt, napos helyen álló tuja- ciprusfélékben a szeirídiumos és pesztalotiopsziszos vagy botrioszférás ág- és hajtáselhalás. A növényeken elszórva elhalnak az oldalágak, vagy a fiatal hajtások hirtelen elhallnak. Alaposan megvizsgálva az elhalt és az egészséges rész határán sebzés, valamint mézgaképződés figyelhető meg. A fás rész belül elbarnul. A gombák az edénynyalábokon keresztül terjednek a növényben a vastagabb fás részek, a törzs felé. A betegség elsősorban a stressznek kitett (tartós szárazság) egyedeknél károsít. A védekezés a megelőzésre alapoz: csapadékszegény időszakban hetente a teljes gyökérzónát átáztató öntözés és rendszeres tápanyagpótlás ajánlott. A már elhalt oldalágakat a sebzés alatt a törzs felszínénél vissza kell metszeni az észlelést követően mielőbb, a kivágott részeket összegyűjtve megsemmisíteni. A metszőollóra tapadó gombafonalakkal a következő metszett fák megfertőzhetők, ezért a metszőollót hypós oldatban 1-2 perces áztatással fertőtlenítsük.
A fitoftórás gyökérnyak és gyökérelhalás betegség gyakran konténeres fertőzött növényekkel kerül a kertbe. A gomba a talajban lévő részeket (gyökereket, gyökérnyakat) fertőzi, azokon szövetelhalást (barnulást) okoz, a fa növekedése gyengül, leromlik, majd kipusztul. Rendszeresen nedves talaj, öntözőrendszer szükséges a gomba életben maradásához. A gomba a talajban kitartó képleteket fejleszt, ami évekig életképesen fennmarad. A kipusztult, eltávolított növény helyére fás növényt nem ajánlott ültetni, mert a korokozó más fafajokat is megtámad. A fertőzött talaj fertőtlenítése kétséges. Vegyszeres védekezésre jelenleg a Trifender nevű készítménnyel lehetséges talajkezelés formájában.